Ragasztó adagoló

Ragasztó adagoló rendszerekkel kapcsolatos alapvető ismeretek

Ragasztó adagoló

Minden adagolási feladat esetében, mint pl. a ragasztó adagolás, a megfelelő adagoló berendezés, vagy rendszer kiválasztása kívánja a legnagyobb körültekintést.

Először is számba kell venni az összes rendelkezésre álló adatot és körülményt.
Egy kis gyűjtemény – a teljesség igénye nélkül – a felmerülő kérdésekből:

1. Az adagolni kívánt ragasztó anyag fizikai és kémiai tulajdonságai

  • Egy, vagy két komponensű rendszer?
  • Mekkora az anyag viszkozitása?
  • Tartalmaz-e az anyag koptató, csiszoló hatású összetevőket (pl. kvarc, kerámia)?
  • Tartalmaz-e az anyag nagyobb méretű szemcséket (pl. üveggyöngy)?
  • Milyen hőmérsékleten kell, vagy lehet adagolni az anyagot?
  • Érzékeny-e hőre, légnedvességre, fényre, stb.?
  • Veszélyes-e az anyag kémiai, egészségügyi szempontból?
  • Hajlamos-e az anyag ülepedésre?
  • Hajlamos-e az anyag kristályosodásra?

2. Mi az adagolni kívánt ragasztó anyag gyári csomagolása?

  • A gyári csomagolásból történjen-e az anyagellátás, vagy esetleg át kell-e tölteni kisebb kiszerelésbe, pl. fecskendőbe?
  • Az adott kiszerelésben kell-e hűteni, melegíteni, vagy keverni az adott anyagot?

3. Milyen kívánalmakat támasztunk a ragasztó adagolással szemben?

  • Pont, vagy vonalszerű adagolási rajzolatot kívánunk-e, vagy esetleg egy adott térfogatot kell-e megtölteni az adagolandó anyaggal?
  • Milyen pontosságot várunk el a kiadagolt mennyiséggel kapcsolatban?
  • Milyen pontossággal kell pozícionálni a kiadagolt anyagot?
  • Esetleg az adagolót (vagy egyes részeit) géppel, robottal kívánjuk-e mozgatni?
  • Mekkora mennyiséget kell adagolni egy-egy ciklusban és azt mennyi idő alatt?
  • Mennyi idő jut egy munkadarab megmunkálására?
  • Az adott kiszerelésből hány munkadarab készíthető el?

A fentiekből látható, hogy sok körülményt meg kell vizsgálni ahhoz, hogy a legjobb módszert megtaláljuk egy adott feladatra.

4. Ezek után nézzük át a ragasztó adagoló lehetőségeket

A. A legegyszerűbb eset, ha a gyári kiszerelés térfogata viszonylag kicsi (pl. 5-600ml) és a ragasztó adagolás kézi működtetésű eszközzel megoldható.

B. Ennél pontosabb a fecskendőből, vagy kartusból történő ragasztó adagolás sűrített levegő segítségével. Ekkor a sűrített levegőt egy adagoló vezérlő biztosítja az előre beállított paraméterek szerint. Ezt már nyomás-idő vezérlésnek hívjuk, ahol a préslevegő nyomását, ill. a ragasztó adagolás időtartamát már a vezérlő határozza meg. Az így elérhető pontosság kb. +-15%.

C. Adagoló szelep igénybevétele esetén a szelepet tápláló anyag nyomását igyekszünk állandó értéken tartani. A szelepet a vezérlő nyitja és zárja, általában pneumatikus úton. Alapvetően ez is nyomás-idő vezérlés, mert alapvetően ennek a két körülménynek a függvénye a kiadagolt mennyiség. Viszont ezt a módszert is nagyban befolyásolja, ha idővel változik az anyag viszkozitása, hőmérséklete, esetleg kisebb dugulások, lerakódások keletkeznek a rendszerben, stb.

D. A legpontosabbak az un. volumetrikus adagolók. Ezek az eszközök szinte teljesen érzéketlenek az adagolt ragasztó anyag viszkozitásának, hőmérsékletének és egyéb külső körülmények változására. Néhány példa:

  • Rögzített löketű/térfogatú adagoló pumpa (csak szakaszos működésre képesek)
  • Perisztaltikus pumpával működő adagolók (csak alacsony viszkozitású anyagok, kis mennyiségű adagolására alkalmasak)
  • Csigaorsós adagoló pumpák, pl. Preeflow

Külön feladat a gyári kiszerelésből a ragasztó anyag kinyerése, ha az nagyobb térfogatú. Alacsony viszkozitású ragasztó anyag esetén szóba jöhet a túlnyomásos tartály, ahol sűrített levegővel kényszerítjük az anyagot mozgásra. Nagyobb viszkozitású ragasztó anyagok esetében un. hordópumpa alkalmazása lehet szükséges.

A fentiekből látható, hogy egy-egy ragasztó adagolási feladat optimális megoldása sok körültekintést és tapasztalatot igényel.

Ezért kérjük, konzultáció végett forduljanak kollégáinkhoz!